Csavargófej
Mednyánszky Lászlónak
1
tele a szívem kővel
úgy bolyongok a világban
trencséntől párizsig
tekintetekkel a bőröm alatt
mit akar ez a piszkos
gyűrött öreg kutya
aki ráadásul egy váci fuvarost szeretett
ez nem is ember
ha lehetne ledöfnének
miért lógok ki a vacsoráikból
a báljaikból a szerelmeikből
miért nem védem a hont
az emberiséget ahogy kell
de ettől az ő kelljüktől én mindig
festeni kezdtem
megbotránkozásaiktól szerettem bele
mindenkibe akibe beleszerettem
s csak azt sajnálom drága nyuli hogy
az egyetlen igazán nyugtalan a világon a hús
különben örökre őrizném a mi feledhetetlen
sültgesztenyeízű éjszakáinkat
őrzöm így is nagy hazug az ember
és ezért bolyongok én a világban
veretem magam esővel nappal
gyűretem sárral náddal vadállatok
életét élem az emberek között
kevés az ember
2
nem tudnak hová tenni
de engem nem kell tegyenek sehova
kiiratkoztam az emberi közösségekből
hogy beléjük iratkozhassam
ha meglátják a képeimet
szörnyülködnek
ezt a viszonyulást dolgozták ki
ha rólam van szó
a szakállam gondozatlan
a ruhám büdös
és szüntelenül csavargok
váratlanul bukkanok fel mindenütt
így hát szörnyülködnek
a képeimen is
de udvariasan ám
ahogy gyilkos kereszténységükben tanulták
ha szeretném az erőszakot
caravaggio lennék
ha a nőket szeretném
akkor rembrandt
ő se sokra ment vele
nem elég részletekben megfelelni
egészen meg kell minden
zugban és mozdulatban
és akkor szeretni fognak
az amszterdami kereskedők
de az éjjeli őrjáratot akkor se
így hát teljesen mindegy
minek keresnénk azoknak
a kegyeit akik úgysem
értenek nem akarnak
3
akit szerettem meghalt
én pedig életben maradtam
ennél nagyobb árulás
nincs penitenciázom
de ettől még élek
meghalni nem merek
így illeszkedem be közétek
trencséni keresztények
pesti jólneveltek
mennyire vágyom rá
hogy a nyuli családja
kiköpjön előttem
azok legalább
vállalták amit
cselekedtek
és azt cselekedték
amit gondoltak
ettől még messze van
ez a nagyra főtt európa
de hát a pusztulása is
kinek jó miért
születtem meghalok
és ami közte volt
kis szerelem hosszú
bolyongó
lelkifurdalás
(Megjelent az Alföld 2022/4-es számában, a borítókép a lapszám illusztrációit készítő művész, Subicz István munkája.)
Hozzászólások